Pakisztán bírság bírsággal kagyló cégek ₨ 111 milliárd a napelemek importálása miatt

Számos mainstream pakisztáni média szerint, mint például az Business Recorder és az Express Tribune, a pakisztáni vámhatóságok nemrégiben 111 milliárd rúpia nagy bírságot szabtak ki 13 csaló napelemes behozatali társaságra.

A vizsgálat azt mutatja, hogy ez a 13 vállalat mind a "Shell Company" hamis tulajdonosokkal, nyomon követhető üzleti műveletekkel és fizikai irodákkal, de 140 milliárd rúpiát helyeztek el bankszámlájukra, ebből 45 milliárd rúpia készpénzes betétek.

Úgy tűnik, hogy ezek a vállalatok napelemeket importáltak 120 milliárd rúpia értékű, felfújt áron, majd később csak 85 milliárd rúpiáért adták el azokat fiktív tranzakciók révén, hamis vevői nevekkel. A 35 milliárd rúpia különbsége megerősíti a számlák szisztematikus túlbecslésének létezését, amelynek célja a nagy - Scale Alap átutalásainak megkönnyítése a legitim kereskedelem leple alatt.

A vámügyi végrehajtási iroda óriási 111 milliárd rúpia bírságot szabott ki ezekre a vállalatokra a hamis napelemes termékek behozatala miatt, és 45 millió rúpiát szabott ki az egyénekre. Az illetékes osztályok 327 lefoglalt napelemes konténert is lefoglaltak a fenti - említett társaságok több kikötőben, és hozzátette, hogy a kormány elvárja, hogy 1,5 milliárd rúpiát állítson be ezen lefoglalt áruk nyilvános aukciói révén.

Magától értetődik, hogy ez az eset felhívta a pakisztáni kormány legmagasabb szintjének figyelmét, és a miniszterelnöki hivatal magas - szintű vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek célja az intézményi gondatlanság vizsgálata, amely ilyen nagy - skála csaláshoz vezetett. A vizsgálat hatókörét több intézmény, köztük a bankok, a pakisztáni Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SECP), a Vámi, a Belső Bevételi Szolgálat (IRS), a Pénzügyi Felügyeleti Egység (FMU) és a bűnüldöző szervek között szerepel.

Ez az eset Pakisztán kereskedelmi szabályozási mechanizmusában vízgyűjtővé vált, kiemelve az ország pénzügyi megfigyelő rendszerének jelentős kiskapukát a banki szabályozási rendeletek szisztematikus visszaélése és a fiktív kereskedési hálózatok felépítése miatt. A miniszterelnök nyomozó bizottságának megállapításai várhatóan jelentős reformokat vezetnek az ügynökségek közötti együttműködésben a kereskedelem - kapcsolódó pénzügyi bűncselekmények kezelése érdekében.

Noha ez a döntés mérföldkő, a vámügyi osztályok és a szövetségi ügynökségek következő kihívása az, hogy a 111 milliárd rúpia bírság behajtását érvényesítsék, és elkobozzák az ingatlanokat és eszközöket, amelyeket 45 alperes illegális nyereség révén vásárolt. A pénzeszközök áramlása magában foglalja mind az állami, mind a magánintézményeket, és a tisztviselők arra készülnek, hogy nyomon követjenek, befagyjanak és elkobozzanak minden azonosítható eszközt, amely e hatalmas pénzmosási hálózathoz kapcsolódik.